Meg az újrahasznosított csomagolás. 

Már írtam róla, hogy apukám kedveli a jó borokat, így nem meglepő, hogy az ajándékai ebből táplálkoznak. Most felöltöztettünk egy palackot neki egyedi ruhába. 

A lányom készített hozzá egyedi címkét, gondosan megtervezve és rajzolva, és a jól bevált Posca toll is előkerült, ezzel a kupakjára rajzolt (igen, csavaros kupakos, ami manapság már elfogadott még a jobb minőségű nedűknél is). Kivételesen a kevesebb több elvet vallotta, így csak néhány harmonizáló dísz került a palackra. 

Csomagolásnak egy ing ujját választottam: levágtam a palack magasságára, téglalap alakúra szabtam, összevarrtam, és a sarkait "dobozoltam" a kedvenc módszeremmel. Egy a borral azonos márkájú dugót kerestem (csak pezsgőset találtam, de tökéletes a boros is), keresztben kifúrtam, húztam bele egy gumifonalat, két csomóval megkötöttem, és kész is a "masni". 

Tadaaamm, alig 15 perc, és ugye, hogy nem ugyanaz, mintha csak leemelnéd a palackot a polcról?