Július 3. a Nejlonzacskómentes Világnap. A dolog rendkívül egyszerű: nem csak ezen a napon, hanem máskor se használj nejlonzacskót, ha mással is tudod helyettesíteni. És a legtöbb esetben tudod helyettesíteni! Ökoszatyrok, bevásárlótáskák, dobozok... ez mind jó megoldás lehet. És természetesen mindenből az a jó, ha sokszor tudod használni. A helyzet ijesztő, és elkeserítő, bár néha vannak hangok, akik szerint nem is annyira vészes a nejlonszatyor környezeti hatása... 

Fotó forrása: Ecowatch

Ami tény, hogy a műanyag 3-400 év alatt bomlik le, és azt is megvizsgálták, hogy egy átlagos nejlonszatyrot 25 percig használjuk. Jobb esetben még egyszer elővesszük - mondjuk a szemetes kibélelésére.

Az angol kormány megbízásából 2006-ban egy tanulmány született, amiben vizsgálták az akkor elérhető táskák környezeti hatásait. A tanulmányban megjelenik, hogy a műanyag szatyor az egyik legkevésbé környezetterhelő cucc, előállítása során sokkal kisebb a karbonlábnyoma, mint a többi, sokszor környezetbarátnak tartott megoldásnak ("bio"-plastik és pamut). Sőt, a pamut táskát rengetegszer kellene újrahasználni (131-szer minimum), ahhoz, hogy környezetbarátnak mondható legyen. Azt a tanulmány is elismeri, hogy nem tudnak minden aspektust megvizsgálni. Bár nem vagyok szakember, azért a nem-nejlon szatyrok védelmében megpróbálok összeszedni néhány ellenérvet. 

Évente 300 millió tonna műanyag szemetet termelünk (kb. ennyi a súlya a Földön élő összes felnőttnek). Az óceánokban kezd tarthatatlan mértéket ölteni a műanyag. A legnagyobb problémát a PET palackok okozzák, de a zacskók aránya is igen jelentős. A sós vízben ezek elkezdenek lebomlani, ezek a kisebb darabok kezdik belepni az óceánok fenekét, egy nejlonréteget vonva rájuk, ami meggátolja a természetes folyamatokat. 

forrás: Plastic Ocean

A szennyezés nem ismeri a határokat, az Északi-sarkon is kimutatható. A Földközi-tengeren a plankton és plasztik arány 2:1!  A műanyag bekerült a táplálékláncba. "Az elmúlt 25 évben az elhullott állatok 10%-a esett műanyagzacskók fogságába világszerte. Az Északi-tengernél a madarak gyomrának 94%-ában található műanyag, 55%-uk esetében ez túllépi a 0,1 grammos ökológiai tűrési határt. A Csendes-óceán halainak 35%-ának gyomrában mutattak ki széttöredezett műanyagszármazékokat." (forrás: Műanyag zacskóval elkövetett bűntények).

Más kárán tanulhatnánk... Bangladesben teljes a nejlonzacskó-tilalom, mert 1998-ban az műanyaggal telített csatornák miatt több hónapos árvíz alakult ki.

forrás: Ban the Bag!

Indiában akár börtönbüntetés jár annak, aki zacskót használ. Ruandában elkobozzák a zacskókat a határon (viszont létezik nejlonzacskó-csempészet). Hasonlóan fejlett Eritrea, Kenya, Mauritánia, Tanzánia szabályozása. A "fejlett nyugaton" jó esetben csak adókat vetettek ki a zacsikra, így legalább már ingyen nem lehet adni őket. Sajnos én nem egy esetben tanúja voltam a "nehogymár még a zacskóért is fizessek!" felkiáltásnak - azt hiszem, hogy a környezeti nevelésnek rengeteg dolga lenne még kishazánkban. 

Az angol tanulmány nekem nem kicsit sántít, hiszen egy zacskót egyszer használunk általában rendeltetés szerint, míg egy táskát rengetegszer. Egy nejlonszatyor teherbírása, űrtartalma kb. a fele egy táskáénak, vagyis már rögtön két-három szatyrot ki is váltottunk... Egy táskát mindenhova magunkkal tudunk vinni, ma már praktikus és kicsi a legtöbb, és még designos is. Én évekig szoktam használni, szerény számításaim szerint legalább 500-szor. 

A papír szatyrokkal sem sokkal jobb a helyzet, ha csak az előállítási emisszióját nézzük, legalább négyszer kell használni egy tasakot ahhoz, hogy ebből a szempontból kifizetődő legyen az előállítása. A lebomlása sem sokkal kevésbé baráti, de azt hiszem, hogy a fenti képeken látható gondokat nem okoz...

A boltokban is csökkenthetjük a zacskók mennyiségét: egyáltalán nem muszáj mindenhez nejlon, mindenhol elfogadják, ha a zöldségre-gyümölcsre teszed a kódot. Vagy nyugodtan tehetünk több cuccot is egy zacsiba, elfér rajta egy jó pár vonalkód... Kis zöldségeseknél azonban próbálkozzunk meg azzal, hogy dobozt viszünk!

A fenti tanulmányban csak a pamut táskát vizsgálták - lehet, hogy 2006-ban csak ez volt az alternatíva? A pamuttal kapcsolatban a fő gond, hogy a fonal előállítása hihetetlenül környezetszennyező... Nos, ez bizonyára így van, de a megoldás kézenfekvő: kizárólag újrahasznosított öko-szatyrot kell használni! 

Én két változatban is készítek táskákat. Mindkettő alapja a beltéri reklámmolinó, aminek jó tulajdonságairól már sokszor áradoztam: könnyű, tartós, jó minőségű, a fotók a szublimációs eljárásnak köszönhetően soha nem kopnak le. 

Az egyik forma a klasszikus öko-szatyor: összehajtható, kis helyen elférő, vállra akasztható táska. Súlya nagyon kicsi, talán 30 gramm. Van egy belső zsebe, ebbe lehet behajtogatni a szatyrot, így egy kicsi négyzetet kapunk. Mérete kb. 40x40 cm, de mindegyik teljesen egyedi - attól függően, hogy a minta hogy adja magát. 

A másik fazon kevésbé klasszikus, de mostanában jobban szeretem a hátizsák, vagyis trendi tornazsák formát. Ez ugyan nem összehajtható, nagyon kicsi helyen elfér, és a pántjaival össze is lehet  tekerni. Kétrétegű, hogy igazán tartós legyen, de még így is csak 60 gramm a súlya! Hordható fő-táskaként is, de kiegészítőnek is tökéletes! Olvass róluk többet egy korábbi bejegyzésemben!

Az aktuális készletről a facebookon tudsz tájékozódni, a 2016. nyári kollekció itt érhető el. Megrendeléshez keress a facebookon, emailben (csillaz@gmail.com) vagy telefonon: +3670 432 6586. Sok vásárban is ott vagyok, ezekről is igyekszem naprakész lenni.

A termékeim alapanyagán szereplő vállalatok semmilyen módon nem szponzorálták a termékeket elkészítését, az általam készített termékek semmilyen módon nem az általuk jóváhagyott, hivatalos termékek.