Ma egy csomó gyönyörű színű fonalat sikerült beszereznem (meg új nyakkendőket is), és erről eszembe jutott, hogy megmutatom, hogy áll a takaróm (vagy takaróim). 

Nem mondom, hogy minden nap rendesen horgoltam, de a két napos elmaradásomat gyorsan pótoltam. Tobzódom a színekben, mert minden aznapi történésemhez más és mást színt választok. Biztos lesznek ismétlődések a 365 nap alatt, de egyelőre még annyi színt nem használtam, hogy csak na... Ugye írtam már, hogy alapvetően nem csak a hangulatomnak megfelelő színeket választok, hanem néha egy-egy velem történt dolgot sűrítek bele egy - a virágok esetén két - színbe?

Még mindig nem tudom, hogy egy vagy két takaró fog-e készülni, mert nem igazán tudom felmérni, hogy mennyi lesz a 365 pötty. Szerintem kettő lesz, mert hét nap után ha csak a köröket teszem össze, olyan 20x20 cm-es területet fednek le, amit ha ötvenkétszer veszünk, már elég szép méretet fog adni.

A hideg kék kétszer is előjött, ami a hűvösnek, és egy jó kis jeges-csúszkálós normafai kirándulásnak köszönhető; messze nem a hangulatomnak. Nagyon szeretem a sokszorosan kevert színeket, így a pink, az okker, a terrakotta is sokszor elő fog még jönni (még akkor is, ha eddig nem minden használtam). Na és a türkiz... Talán a kedvencem. Szeretem benne, hogy nem lehet eldönteni, hogy zöld vagy kék, hogy minden árnyalatában a csodás kristálytiszta tengert, a nyarat idézi. Nálam az abszolút reményteliség, a várakozás, a feldobottság és minden pozitívum színe. Nem véletlenül jutott a mai napra, de erről még semmit nem szeretnék mondani :) És az sem véletlen, hogy tegnap adtam magamnak egy hatalmas piros pontot, ami részben egy figyelmeztetés, hogy sok mindent át kell gondolni, de azért egy kicsit büszke is vagyok, hogy egy elképzelésem első lépését megtettem... erről viszont mondok pár szót:

A karácsonyi játékom óta fogalmazódik bennem a gondolat, hogy jó lenne az alkotók között valamilyen kreatív együttműködést összehozni, és együttgondolkodásra bírni a közösen, a közösségért  is tenni akaró embereket. Ez most elkezdett formába öntődni. Erre találtam ki a Kreatív Kommuna projektet. Az elnevezés utal a "creative commons"-ra, vagyis a "kreatív közjavak" kifejezésre. A cc eredetileg egy olyan törekvés, ami a neten megjelenő kreatív tartalmak jogtulajdonosainak lehetőséget ad arra, hogy bizonyos jogokat a közösségre ruházzanak, míg más jogokat maguknak tartsanak meg a művel kapcsolatban. A Kreatív Kommuna keretében a tagok közösen alkotnának, a szónak abban az értelmében, hogy időről-időre egy közösen kitalált téma alapján hozná létre mindenki az alkotást. A közösségért tenni akarás abban nyilvánulna meg, hogy ezen művek bevételének bizonyos százalékát valamilyen jótékony célra ajánljuk fel. Nagyon sok kérdés van még, de elindult az oldal, egyelőre még tartalom nélkül. Aki alkotóként szeretne részt venni a projektben, kérem, hogy jelentkezzen a Kreatív Kommuna ötletelés csoportba! Ha nincs facebook profilod, de érdekel a projekt, akkor írj nekem a csillaz@gmail.com emailre. 

És hogy függ össze a hangulat-takaró és a KK? Maga az ötlet nagyon tetszett, amikor először olvastam, hogy minden nap horgoljam színbe a kedvem. De nem kezdtem volna neki, ha nincs egy lelkes ember, aki megnyitott egy hangulat-takaró csoportot, ahol nap, mint nap megmutatjuk egymásnak, hogy mit csináltunk, hol állunk, biztatjuk, segítjük és támogatjuk egymást. Ugye, ugye? A közösség ereje...